MEZÍTLÁBAS IDŐM
Mezítlábas időmből lassan kikopva,
itt-ott felüti fejét rajtam a rozsda.
Kabátom megkopott, elszakadt….
mi az ami utána maradt?
Tapasztalat, sok-sok tapasztalat,
véres, verítékes nyomok a talpam alatt….
Mezítlábas időmből lassan kikopva,
szétszórt életem szerényen rendezgetem,
szavaim rímekbe szedve egy
tiszta lapra regélem, hogy
mily teljes vagy sem az életem…
ajkaim között régi szavak le porolva,
gyermeki örömöm, mosolyom még megtartva,
immár érettebben, rendezett
sorokba foglalva
bölcsebben vetem magam a holnapba.
.
БОСОНОГО ВРЕМЕ
Напустило ме
Босоного време.
Ту и тамо,
Имам већ и седе.
Капут ми се
Покидао – излизало
Остали су и знојни-крвави
Траговим мојих стопа,
Тако сам стекла
Животна искуства.
Напустило ме
Босоного време.
Живот свој
Помно сређујем:
Речи сакупљам у риме
Чистом папиру их казујем.
Са старих речи
Прашину дувам,
Док усхићење
У души осећам.
Сада већ
Зрелија, сређенија,
У стихове сврстана
Урањам нестрпљива
У неко сутра.
Leave a Reply